Polgári iskola
Polgári fiú- és leányiskola
Várpalotán és környékén sok iparos dolgozott, akiknek a tanuláshoz a XX. század elején egyedül az iparostanonc-iskola volt biztosítva. A kereskedők és iparosok között egyre többen voltak, akik polgári iskolai végzettség nélkül nem vettek fel tanoncokat. Később a mestervizsgát is polgári iskolai végzettséghez kötötték. A község elöljárói évtizedek óta tervezték, hogy polgári iskolát létesítenek Várpalotán. 1926-ban a volt Megyeháza épületében, ahol addig községi tisztviselők és tanítók laktak, megnyitják a polgári iskolát Magyar Királyi Állami Polgári Fiú- és Leányiskola néven. A tanári testület négy középiskolai tanárból és három elemi iskolai tanítóból valamint a hitoktatókból állt. Mivel az épület eredetileg nem iskolának épült, az oktatás során sok nehézséggel kellett megküzdeni. Ennek ellenére a tantestület tagjai nemcsak az iskolában, de az iskolán kívül is sokat tettek a tanulókért. 1928. februárjától kötelező filmoktatásokon vettek részt a gyerekek a Főtéren lévő Corvin moziban, a többi iskolával együtt, havonta egy alkalommal. Két önképző kör működött az iskolában. A fiúkör tagjai segítettek a kisméretű színpad elkészítésében, a lányok pedig a dekorálásban. Az összejöveteleken színdarabok, szavalat, ének- és zeneszámok, felolvasások hangzottak el. Két sportkör is működött az iskolában, melynek foglalkozásait a szabadban tartották. Az állami támogatás hiánya miatt 1929-ben sajnos megszűnt ezen a néven az iskola, de két év múlva községi támogatással ismét életre kelt mint Nyilvánosjogú Magánpolgári Iskola, mely 1947-ig működött. A könyvtárak és szertárak felszereléseit részben közadakozásból, részben a községi költségvetésből, valamint az évente rendezett műsoros délutánok bevételeiből biztosították.
Művelődéstörténet
MENU
