Turizmus
TURIZMUS
(TURISZTIKAI KÍNÁLAT-VONZERŐ LELTÁR)
A turizmusban rejlő lehetőségeket nem lehet környezetünktől elkülönítve, abból kiszakítva vizsgálnunk, így adott település ökológiai, társadalmi, politikai, gazdasági és technikai adottságaiból kiindulva kell szemlélnünk azokat a lehetőségeket, amelyeket helyi szinten a turizmus fejlesztésének szolgálatába állíthatunk.
A turizmus rendszerének alapfokú ismerete több, egymással összefüggő fogalmi kör meghatározását, tipizálását teszi szükségessé, melyek - a teljesség igénye nélkül - a főbb elemeket kiemelve a következők:
A turizmus rendszerének alrendszerei: turizmus alanyának alrendszere, intézményi alrendszerek, turisztikai település, turisztikai létesítmények és vállalkozások, köz- és magánjogi idegenforgalmi szervezetek.
Turizmus: önkéntes, tömeges, rendszeres és békés személyforgalom, melynek alanyai ideiglenesen utaznak el állandó lakóhelyükről máshová nem kereső tevékenység céljából és ott pénzüket költik.
A WTO és az Interparlamentáris Unió 1989-ben elfogadott Hágai Nyilatkozata szerint a turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat.
A turizmus fajtái motivációk szerint: pihenési-, kulturális-, társadalmi-, sport-, gazdasági- és politikaorientált turizmus.
A turizmus alanyainak típusai: pihenő-, élményt kereső-, mozgást kereső-, sportoló-, kalandot kereső-, tanulni vágyó-, látni vágyó üdülő.
A turisztikai kínálat típusai:
1.) eredeti: mindazon tényezők, amelyek lényegüket tekintve nem vonatkoznak közvetlenül az idegenforgalomra, de vonzerejük következtében a turizmusnak irányt adnak és alakítják - természeti adottságok, társadalmi-, kulturális viszonyok, általános infrastruktúra.
2.) származtatott: minden olyan szolgáltatást tartalmaz, amelyet turisztikai felhasználás céljából készenlétben tartanak - helyváltoztatást és tartózkodást szolgáló, valamint közvetítési létesítmények.
Turisztikai infrastruktúra: az összes olyan közösen, azaz nyilvánosan használható létesítmény, amelyek turisztikai tevékenységet tesznek lehetővé és nem tartoznak a turisztikai szuprastruktúrához - a turizmustól függő szűkebb infrastruktúra, valamint a tulajdonképpeni turisztikai infrastruktúra.
Turisztikai szuprastruktúra körébe tartoznak a szállás- és ellátáskínálat.
A turisztikai település formáló erői (mint a turisztikai kereslet kiváltó tényezői): természeti tényezők, közlekedési fekvés, létesítmények és rendezvények.
A turisztikai vállalkozások célja tárgyi és személyi vonatkozású szolgáltatások előkészítése, előállítása és értékesítése a megfelelő termelési eszközök tartós összekapcsolásával a turizmus keretében.
Fajtái:
1.) primer (elsődleges) turisztikai vállalkozások amelyek szolgáltatásaikkal kizárólag vagy túlnyomórészt az idegenforgalmat szolgálják, és ez jelenti számukra az egzisztenciális alapot, a főt tevékenységi profilt (pl. szálláshelyek).
2.) szekunder: (közvetett) turisztikai vállalkozás, mint a másodlagos szolgáltatási terület turisztikai "üzeme" a turisztikai kereslet szolgálatában áll anélkül, hogy az döntően érintené, a tevékenységi kör fő profilja lenne, illetve eltartaná (vendéglátóhelyek, közlekedési-, termelő- és kereskedelmi vállalkozások).
Turisztikai kereslet: a turizmus tudatos támogatása, alakítása, amely a közösségek részéről nyilvánul meg a turisztikai vonatkozású adottságok befolyásolásával. A turizmuspolitika a turizmus fejlesztésével kapcsolatos távlati célok együttese.
Forrás: Prof.Dr.Claude Kaspar - Dr.Fekete Mátyás: Turisztikai alapismeretek
Kereskedelmi,Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola Budapest - Jegyzet (1999.)
MENU
