1770-től
Szellemi élet az 1700-as évektől
Palota végvár volt a török időkben. A kolostor pusztulása után az állandó harcok miatt a lakosság legnagyobb része elmenekült a kissé nyugalmasabb bakonyi falvakba. A településen szinte senki sem volt, csupán a várban maradt katonaság és néhány hozzátartozó. Ilyen körülmények között iskolai életről nem lehetett szó.
Palotán iskolai életről csak az 1700-as évektől vannak adataink. A lakosság legnagyobb része katolikus vallású volt, s amikor arra mód és lehetőség nyílott, az iskola létrehozását szívügyüknek tekintették.
Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1747. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvéből tudjuk, hogy a római katolikus egyházi iskolában magyar nyelven folyt az oktatás. Fiúk, lányok együtt tanultak. Az iskola vályogból épült, mellette a tanítói lakás, valamint kamra és kocsiszín. 1750-ben az egytantermes iskolát vályog helyett kőfallal építették meg. 1804-ben Kovács János plébános panaszkodott a plébánia és az iskola rossz állapotára, melyet 1830-ban le is bontottak, s helyébe 1835-ben új, egyemeletes iskolát épített az egyházközség a Zichyek anyagi segítségével. Az épület emeletén két tágas terem volt, egyikben fiúk, a másikban lányok tanultak. Mellette egy szobából álló segédtanítói lakás. A kántortanító lakása a földszinten volt, két szobából, konyhából, kamrából, cselédszobából állt, melyhez az épület alatti három pince és az udvaron álló istálló tartozott.
Asztallér János plébános büszkén számolt be arról, hogy minden gyermeknek van tankönyve. A könyvek beszerzését megkönnyítette egy Palotáról elszármazott Németh János nevű molnár, aki 50 Ft-os alapítványt tett a palotai szegény gyermekek javára, valamint Hajas István veszprémi plébános 1000 Ft-os alapítványa, melyet a Zichy uraság kezelt. Ennek kamatából a palotai tanító a szegény gyermekeket ingyen tanította. A század közepétől a lakosság fokozatosan elszegényedett, s csökkent a gyermekek száma is, a század végétől azonban ismét emelkedett. Gróf Waldstein János második felesége, gróf Kálnoky Adél 1876-ban megalapította a római katolikus leányok részére a Zárdaiskolát, ettől kezdve az 1835-ben épített iskolába csak fiúk jártak.
Művelődéstörténet
MENU
