Művelődési formák
Az iskolán kívüli művelődés formái
1923-ban alakult a 295. számú Hollós Mátyás Cserkészcsapat. A cserkészmozgalom célja az ifjúság vallásosságra, becsületességre, hazaszeretetre nevelése. Mindehhez párosult a természet szeretete, melyet gyakori kirándulásokkal, táborozásokkal mélyítettek el.
A mesedélutánok "lelke" Fodor Ödön római katolikus kántortanító volt, aki a '20-as évek végétől szombat délutánonként tartott meseórákat 20 éven át a gyerekeknek. A madarak és fák napja mindig egy május végi hétköznapon a Cseri- erdőben került megrendezésre a két világháború között az összes várpalotai iskola közös megállapodása alapján. Az egész napos kirándulásra a gyerekek tanítóik kíséretében gyalogosan érkeztek meg. Étkezés, majd játék után 11 órakor tartották az állatokról, növényekről, madarakról szóló ünnepi műsort. Délután közös játék és vetélkedő zárta a programot.
A Szívgárda 9-12 éves lányok részére alakult a Zárdaiskolában. A nagyobb lányok a Mária-társulat tagjai voltak. Létszámuk a '30-as években 30-40 tagja fő volt. Vasárnap délutánonként jöttek össze a zárda kiskápolnájában zsolozsmára, melyet a megbeszélés követett: ki, mikor ér rá beteget látogatni, ebédet vinni, korrepetálni, kisgyermekekre felügyelni.
Kézimunkázás, felolvasás, teadélutánok, műkedvelő előadások színesítették működésüket.
Az Evangélikus Legényegylet és Leányegylet ugyancsak a szabadidő hasznos eltöltését szolgálta. Kulturált szórakozás keretében színdarabokat, műsoros esteket rendeztek, melynek bevételét jótékony célokra fordították.
Az Iparos Legényegylet közeli kapcsolatban állt az Iparostanonc-iskolával, mivel tagjainak kétharmada iparos és kereskedőtanoncokból állt. Az egylet célja az ifjúság valláserkölcsi nevelésen alapuló, kulturált magatartású, becsületes felnőttekké való nevelése volt.
2
|
Művelődéstörténet
MENU
