Egyesületek
Egyéb kulturális egyesületek, egyletek
1911-ben alakult az Építőiparosok Olvasóköre. Összejöveteleiket az Erzsébet Szállóban tartották. Külön könyvtáruk is volt. Legnagyobb megmozdulásuk a József-napi ünnepség, melyet minden év március 18-án tartottak. Az ünnepi istentisztelet után az Erzsébetben ünnepi beszéddel és műsorral emlékeztek a védőszentre.
1920 körül alakult meg a Kereskedők Egyesülete, a Korona Szálló kistermében tartották összejöveteleiket. Könyvtárukat közadakozásból hozták létre. Kulturális tevékenységük összefonódott a többi olvasókör rendezvényeivel. Önállóan csak bálokat, illetve egy-egy műsoros estet rendeztek.
A Gazdakör rendszeres működése 1925-től számítható. Könyvtáruk alapjait a Földművelésügyi Minisztérium vándorkönyvtára vetette meg, melyet néhány év múlva tovább kellett küldeni. Ezt pótolandó mintegy 400 könyvet vásároltak. Legnagyobb rendezvényük a szüreti felvonulás és bál volt, melyet a Fuvaroskörrel együtt rendeztek. A májusfa-állítás és kitáncolás szintén nagy esemény volt, főleg a fiatalabbak körében.
A Fuvaroskör 1930-ban alakult, tagjainak legnagyobb része a messze földön híres palotai meszesekből tevődött össze. Összejöveteleik legfőbb célja a tájékozódás volt: kinek, merre lesz a következő útja, hol lesz legközelebb búcsú, merre van nagyobb építkezés. Ezekből az információkból tudták meg, hol van nagyobb kereslet a mészre.
A fuvarosbál mindig farsang idején volt, ilyenkor a meszesek is itthon voltak már.
Művelődéstörténet
MENU
