Izraelita iskola
Izraelita iskola
Palotára 1735-ben telepedtek le nagyobb számban izraelita vallású emberek, s minden bizonnyal már tanítót is hoztak magukkal. Ez a tény a zsidótemető legrégibb sírköveinek egyikével igazolható, melyen a következő héber feliratú szöveg olvasható magyar fordításban: "Juda ben Elizer sírja ez, kit testvérei áldanak, a gyermekekkel való nehéz foglalkozásból élt, egész életében tórára és istenfélelemre tanított, meghalt 5490-ben (1740)."
Az itt élt izraeliták száma sohasem volt magas, de a mózesi törvény és rítus betű szerinti megtanítása érdekében csekély számuk ellenére is készek anyagi áldozatokra. 1826-1840 között zsinagóga építésére vállalkoztak, mögötte két tantermes iskolát építettek, melyben főfoglalkozású tanító foglalkozott a gyermekekkel. Az iskola 1924-ig működött. A gyermekek számának rohamos csökkenése miatt az iskolát megszüntették és a továbbiakban egyházi célokra használták az épületet. Mindennapos tanításra a gyermekek a református iskolába jártak, mivel itt szintén csökkent a gyermeklétszám. 1944-ig az izraelita gyerekek száma 10-14 között mozgott. Az akkori gyermekek közül a II. világháború után senki sem tért vissza, csupán néhány férfi maradt életben, akik munkaszolgálatosok voltak.
A palotai zsidóiskolából indult el pályafutására Ney Dávid híres operaénekes. Szegény zsidó tímár család tagjaként született(1843-1905). Atyja Veszprémbe adta szabóinasnak, s az ottani kántor fedezte fel a hangját. Húsz éves korában katona, először Tapolcán énekelt, innen Bécsbe került, ahol kardalos lett. Itt Suppé is felfigyelt rá. Győrben templomi énekes, majd 1874-ben a pesti Nemzeti Színházhoz szerződött, s a Hugenottákban aratta első nagy sikerét.
Művelődéstörténet
MENU
