1990-es évek
Az 1990-es évek mezőgazdasága
A várpalotai 2808.9 ha mezőgazdasági terület megoszlása művelési ágak szerint:45.5% legelő, 37.2% szántó, 10.4%. rét, és mindössze 6.9% kert, gyümölcs, szőlő.
A szántóterület aranykorona értéke csupán 12.51 AK, így az állattenyésztés és a takarmánynövények termesztése került előtérbe.
A rendszerváltozás után megindult kárpótlási folyamat, a területek részarányos kiadása A birtokok pontos behatárolása még nem fejeződött be teljes egészében, így sok az elhanyagolt terület.
A térségben a mezőgazdasági termelést 3 társas vállalkozás, 5 egyéni vállalkozás, mintegy 900 őstermelő és 3 szövetkezet végzi. Utóbbiak közül legjelentősebb a Palota Vidék Szövetkezet.
Várpalota és kistérsége szövetkezeti és társas gazdálkodásban megtalálható a szarvasmarha, a juh, és a baromfitenyésztés. A bárányhizlalás a legjövedelmezőbb állattenyésztési ágazat.
Az egyéni vállalkozók és őstermelők sertés, juh, baromfi, és kismértékben nyúltenyésztéssel foglalkoznak. 25-30 család méhészetet tart fenn.
Két kisebb területen működő kertészet, egy bodzaültetvény és négy kertbarát szervezetbe tömörült kistermelők járulnak hozzá a város gyümölcs-, zöldség-, bortermeléséhez.
A térségben megtermelt mezőgazdasági termékek közül a takarmánygabonából tápgyártás folyik a Szélhelyi Takarmánykeverőben.
Ipartörénet
MENU
