Nitrogénipar II.
Gyors ütemben követték egymást a műszaki jellegű változtatások, bővítések, elsősorban az ammóniagyártásban.
A várpalotai ahidrált lignitből Szigeth-Didier kemencékkel és Koller típusú lignitkoksz generátorokkal nyert gázt bonyolult tisztításnak vetették alá, míg az ammóniaszintézishez szükséges hidrogén-nitrogén elegyhez jutottak. Az így nyert ammónia levegős oxidációja során nitrogénoxidokat nyertek; az oxidok vízben elnyeletve salétromsavat adtak. A salétromsav és az ammónia másik részének egymásra hatásából keletkező ammónnitrát oldat bepárlásával és mészkőporral való bekeverésével állították elő az akkor még csak 17% nitrogéntartalmú műtrágyát, a pétisót.
A további fejlesztések során üzembe helyezték a szénkéneg, majd az alkáliklorid-elektrolízis üzemet.
1934. december 8-án kísérleti hidrogénező üzemet indítottak dr. Varga József műegyetemi tanár kutatásainak felhasználásával, napi 10 tonna kátrányolaj gőzfázisban történő hidrogénezésével állítottak elő benzint. Ez alapján jött létre a Magyar Hydrobenzin Rt.
A bővítések eredményeként az eredetileg 20 tonna kapacitású szintézisüzem termelése 1935-re 30 tonnára emelkedett, majd 1944-ben elérte a napi 48 tonnát.
Új típusú műtrágya gyártását kezdték el, az ammónnitrát, kalciumnitrát tartalmú kettőssóét, melyet kristályos formában hoztak forgalomba.
A háború igen nagy pusztítást végzett. Az 1944. június 14-ei, majd a még nagyobb méretű július 14-ei szőnyegbombázás igen nagy károkat okozott. Mintegy 1600 bombatalálat érte a gyárat. Az épületek körülbelül 50, a gépek pedig 40 százalékban elpusztultak. Az anyagi kár elérte a 88 millió forintot.
Csak 1948-ban indulhatott meg újra a termelés.
1949-ben az ammóniatermelés elérte a 60 tonnát, 1951-ben pedig már 70 tonnát termeltek.
1956-ig egy jelentős fejlesztés eredményeként felépült egy új pétisó üzem, és a fejlesztések eredményeként 1956-ra a napi ammóniatermelés 105 tonnára nőtt, majd napi 125 tonnás termeléssel a régi gyár elérte teljesítőképességének a maximumát.
Az 1960-as években végrehajtott fejlesztések során felépült az argon, a zsíralkohol, a szorbit, és a furfuril-alkohol üzem, és megkezdték a nagytisztaságú argon termelését.
1967-ben a lignit bázisról áttértek a földgáz bázisra.
Egy 1964-es kormányhatározat alapján több mint 2,5 milliárdos program keretében felépült többek között egy új szintézis savüzem, és a 46% nitrogént tartalmazó karbamid műtrágyát gyártó karbamid üzem. A választék további bővítését jelentette a nitrogént és foszfort tartalmazó kettősműtrágya gyártása.
1971-ben Pétfürdőre telepítették az ország legnagyobb, 1000 tonna ammóniát gyártó szintézisüzemét, és a hozzátartozó feldolgozó egységeket. A beruházás előirányzott összege 8,5 milliárd forint volt. Az új gyárban felépült a nitrogén, foszfor, és kálium hatóanyagot tartalmazó műtrágyák termelésére is alkalmas NPK üzem.
Az új gyár 1976-ban kezdte meg a termelést.
Ipartörénet
MENU
