A
Zsidókhoz írott levélben (6,18- 20) Szt. Pál az Isten ígéretébe vetett reményt
a lélek szilárd horgonyának nevezi, amely Krisztushoz vezet, az Isten országába.
Ezért a horgony a keresztény hit állhatatosságának és a feltámadás reményének
jelképe lett. A római keresztényüldözések idején a 3. sz.-tól kezdve a horgonyt
a hallal, a hajóval és a galambbal együtt titkos keresztény jelként használták
gemmákon, gyűrűkön, szarkofágokon és katakombák freskóin. Ha a horgonyt egy
keresztrúddal egészítik ki, hangsúlyt kap titkos keresztszimbólum volta. A
horgonyra néha egy delfin tekeredik. Az erények közül a reménynek az attribútuma
a horgony.
(A keresztény művészet lexikona, Corvina, Szerkesztette Jutta Seibert, a Herder Verlag lexikonszerkesztőségének a közreműködésével. A mű eredeti címe: Lexikon christlicher Kunst Themen, Gestalten, Symbole © Verlag Herder, Freiburg im Breslau 1980. Fordította: Harmathné Szilágyi Anikó © Hungarian translation, Harmathné Szilágyi Anikó, 1986, 1994. A magyar változat munkatársai: Körber Ágnes, Marosi Ernő, Szilárdfy Zoltán, Végh János)