|
|
|
|
|
Pusztapalota romjai |
 PUSZTAPALOTA ROMJAI
1326-ban a Csák nembeli István fiai, Péter és István Károly Róbertnek adják cserébe e területet, amely az okiratban így szerepel: "Tikolfölde birtok fele, mégpedig az, amelyiken Bátorkő vára áll". Ez Bátorkő első említése. Ettől fogva gyakran szerepel a török korig ezen a néven (ma Pusztapalota, a városközponttól nyugatra 5,5 km).
1397-ben említik először a Palota helynevet (a mai városközpont területe).
"Az utolsó adat 1559-ből maradt fönn róla: ekkor már elhagyatott hely.
Háromemeletes toronynak és nem várnak építették. Ma is álló 15 m magas falmaradványairól ez nehézség nélkül megállapítható. Mint mondottuk, csak egy irányból, délnyugat felől volt megközelíthető, de akkor is valószínűleg fölvonóhíd segítségével. Ma ennek már nem leljük nyomát. Maga a kis "vár" négy önálló épületrészből állhatott. Délnyugati részén állt egy magas védőfal, ez kerítette az udvart, amelybe fölvonóhídon át lehetett bejutni. Az előudvaron át lehetett bejutni a háromemeletes toronyba, egy keskeny, sziklába vájt s ma is látható följárón keresztül. A torony alapterülete mindössze 6,5x5 m nagyságú. Falai 2,20 méteresek. Az első és második emeletre lépcső vezetett, a nyugati, illetve keleti oldalon. Ennek a toronynak az ablaknyílásai elég tűrhető állapotban maradtak fenn. Az első emelet egyik falában fülkévé kiképzett ablakot találunk ülőpadkával. Ez az ablak inkább román kori stílusú ízlésre vall.
A hátsó kisebb toronyba alig 50 cm széles lépcső vezethetett. Ennek a toronynak belső méretei valamivel kisebbek a nagy torony méreteinél, 5,5x5,5 m, tehát négyzet alakú. Minden oldalán ablakkal látták el. Ma egyike a Bakony középkori emlékeinek." (Forrás: A Thuri vár, mint a Nemzeti Örökség része -Várpalota,1993.)
A Thuri vár mögül a piros jelzéssel ellátott turistaútvonal vezet a középkori műemlékhez
|
| |
