|
|
|
|
|
Petrozsény A település történelme |
 A település történelme
A vidék már az ókorban lakott volt. A geto - dákok hagyták örökségül annak a folyónak a nevét, amely az egész vidék elnevezését is adja: ez a Zsil folyó. A kis települések lakói főként állattenyésztéssel, a vadászattal, és kisebb mértékben mezőgazdasággal foglalkoztak.
A Zsil-völgye a középkori Magyarország délkeleti részén terült el.
Az első írott feljegyzés a vidékről 1493-ból származik, és a közös történelmi múltra utal. Az írás arról szól, hogy Boemia és Magyarország királya, Ulászló két települést a Zsil-völgyéből Kendeffy Mihály hátszegi bárónak adományoz, jutalmul a törökök elleni harcokban tanusított vitézségéért.
A XVI - XVII. században a medence mind jobban benépesedett, és a XVII. század elején megalakult Petrozsény község 233 lakossal. A település igazi fejlődését a bányászatnak köszönheti. 1840 körül kezdődtek meg az első geológiai felmérések a vidék szénkészletének feltárására. A vasútvonal megépítése, a szén ipari kitermelése meghozta az egész vidék rohamos gazdasági fellendülését, néhány évtized alatt az ország legfontosabb bányaközpontjává alakult. Petrozsényt 1924-ben várossá, 1968-ban megyei jogú varossá nyilvánították. Lakóinak száma ekkorra már 31 248 főre növekedett.
A városban ma is jelentős számú magyar ajkú lakos él.
|
|
|
|
|
|
