|
|
|
|
|
Berhida |
 Berhida
Berhida nagyközség a Balaton-felvidék északkeleti és a Mezőföld északi határán, a Bakony nyúlványaitól délre, a Séd völgyében, az M7-es autópálya és a 8. számú főközlekedési útvonal között fekszik, mintegy 13 km-re a Balatontól.
A Veszprém - Dombóvár vasútvonalon állomása van. A nagyközség lakosságának száma 6000 fő. A településhez csatolták 1939-ben Peremartont.
A képviselő-testület kezdeményezte a nagyközség várossá nyilvánítását.
Történelme
A település már a rómaiak által is ismert volt Cimbrianae néven.
Legősibb birtokosa a veszprémi káptalan volt már 1082-ben. 1363-ban Berenhyda, iletve Berinhyd a mai Berhida. Az Árpádházi királyok közül II. Géza többször megfordult e helyen. 1540-ben János király Berenhydát Podmaniczky Jánosnak zálogosította el. Későbbi sorsa is Veszprémhez, valamint Várpalotához kötődött. A mohácsi vészt követő zavaros időkben Palota várához csatolták.
Az I. és II. világháború frontjai, valamint a falut érintő ütközetek során közel kétszáz fő esett áldozatul.
A község fejlődése az Ipari Robbanóanyaggyár alapítása (1923.) után felgyorsult, felépült a szuperfoszfát műtrágyagyár, melynek ellátására kénsavgyárat létesítettek. Jogutódja a Peremartoni Vegyipari Vállalat korszerű, modern gyárteleppé fejlődött. A lakosság mintegy 70 %-a az iparból élt.
A rendszerváltást követően az állami nagyipar összeomlott, a gyárat felszámolták. Romjain 15 új gazdasági társaság jött létre.
Építészeti emlékek
A középkori római katolikus templom a falu főutcáján áll.
A nagyközség másik temploma a barokk stílusban épült - peremartoni - római katolikus plébániatemplom. A főtéren álló barokk templomot 1772-78 között építették a régi templom helyére. A templom teljes belső felületét a bécsi Johann Ignaz Cimbal festette ki 1773-ban.
Kultúra, sport
A művelődési házat 1964-ben adták át, mely a mai napig számos civil szervezetnek ad otthont. Említést érdemel a Zenebarátok klubja, a Pávakör, a Népdalkör, a Citerakör, a Kertbarát kör, Faluvédő és Kolping Egyesület, valamint több nyugdíjasklub.
A Millennium tiszteletére, a községháza előtti Szent István király szobrot Nesó Sándor a település szülötte készítette.
A településen számos sportlétesítmény áll rendelkezésre: 2 labdarúgó pálya, 2 edzőpálya, 2 teniszpálya, valamint futópálya, kosárlabda pálya és 2 kézilabda pálya, továbbá kondicionáló terem várja a sportolni, kikapcsolódni vágyókat.
Rendezvények
Ma is látványos ünnep a hagyományos télbúcsúztató "Kiszejárás", az arató felvonulás, a szüreti felvonulás. Az egyházi hagyományokhoz kötődve évente két alkalommal tartanak búcsút. Júniusban szent László napján, szeptemberben Mária ünnepéhez kötve rendezik meg a Berhidai Napok rendezvénysorozatot.
A nagyközségben évente több megyei és területi rendezvényt tartanak, ezek közül a legjelentősebb a Vass Lajos Országos Népzenei Találkozó egyik dunántúli döntője.
|
|
|
|
|
|
