|
|
|
|
|
Ősi |
Ősi
A Sárrét nyugati részén, Várpalota szomszédságában a Péti-patak, a Séd-Nádorcsatorna és a Séd-Malomcsatorna által körülvett területen található a település, amelyet már a bronzkor embere is lakott. Erről tanúskodnak az elmúlt évtizedben feltárt edények, edénytörmelékek, temetkezési urnák. A község határában szinte minden kor leletanyagát megtalálták.
Ősi község területe a honfoglaláskor Őse vezér birtoka lett, róla kapta a nevét. 1009-ben István király a veszprémi püspökségnek adományozta. A település később hol a fehérvári, hol a veszprémi püspökséghez tartozott. A török időben Ősi - főként Palota végvár közelsége miatt - többször is elnéptelenedett. A hűbérurak idegenekkel telepítették be. Az 1848-as szabadságharcot követően Ősi népessége fokozatosan növekedett. A községet 1945 előtt önállóan gazdálkodó kis-, közép- és nagyparaszti gazdaság jellemezte. A háború befejezése után az új tulajdonosok két szövetkezetet hoztak létre.
A falu II. világháborúban jelentős károkat szenvedett. Határától nem messze húzódott a Margit-vonal, amit a németek óriási erőkkel védtek, ugyanis a közeli Pétfürdő számottevő üzemanyagforrást jelentett. A szövetségesek szőnyegbombázásai során a falu és a millenniumra épült duzzasztómű szinte teljesen megsemmisült. A II. világháborút követő évtizedekben a környéken országos viszonylatban is jelentős ipari üzemek létesültek, amelyekben a lakosság megélhetést talált.
Tavasszal és ősszel lovaglási lehetőség van. A község jellegzetessége a nagy számban itt fészkelő gólya, ami madártani megfigyelések, programok szervezésére kínál lehetőséget.
|
|
|
|
|
|
