|
|
|
|
|
Tési építészeti emlékek |
 Építészeti, ipartörténeti emlékek
Fellelhető oklevelek és írások bizonyítják, hogy Tésnek 1276-ban volt temploma, Gergely nevű papja, Gede és Máté nevű klerikusai.
Tésen 1164 előtt éltek bencések, nevüket máig őrzi a Benceszőlők nevű határrész. Tésen 1276 előtt épült az első templom, még Szent István király parancsa értelmében, mely szerint minden 10 falu köteles volt egy kőtemplomot építeni. Volt papja és egyháza, ezért is hívták még az 1566-ban is Egyházastésnek. A jelenlegi katolikus templom középső részét 1725-ben Gróf Nesszelrode Ferenc Bertram fehérvári prépost építtette újjá.
Az eredeti sekrestyét kápolnának alakították át, melybe oltárt is állítottak és fölé oratóriumot építtettek. Berendezése: barokk főoltárkép, copf szószék, barokk feszület, festmény és copf keresztelőkút. Legrégebbi képe a templom hajójának jobb oldalán elhelyezett, kereszten függő Jézus festmény, a XVI. századból származik.
A protestánsoknak gyülekezetük és imaházuk volt már 1622-ben. Az első református lelkész Somogyi István, aki a concordiát 1622-ben aláírta. Tés első ismert evangéikus lelkésze Tarlósi György. Az evangélikus templomot 1785-ben kezdték el építeni, 1786-ban került tető alá. Az orgonát 1806-ban, a harangokat 1808-ban vették. 1864-ben a templomot felújították, ekkor építették hozzá a tornyot is. A templomhajóban négy csehboltozat, emeletes falazott mellvédű orgonakarzat, barokk oltárkép, kovácsoltvassal elkeríthető oltár, felette márványerezettel díszített szószék.
1998-ban a község központjában álló I. világháborús emlékmű mellett emlékparkot létesítettek. Az emlékparkban az 1945-ben elhurcolt fiataloknak, valamint 1956. áldozatainak, és az 1848-as szabadságharc 150 éves évfordulójának tiszteletére állítottak emléket.
A tésieknek természetes, köznapi szó, a Helt- és az Ozi-féle hatlapátos szélmalom. Ipartörténeti ritkaság, az országban ilyen ma már csak itt található.
A század elején még négy malom (Helt, Ozi, Rotter és Vaszlav) őrölte a község és a környék gabonáját, szemes terményeit, mára csak kettő maradt meg, a Rotter és a Vaszlav malmoknak már a nyoma sem található.
A Helt-féle malmot 1840 körül építette Pircher János ácsmester. A Pircher családtól vásárolta meg id. Helt József, akinek fia az utolsó tési szélmolnár. A Helt-malom szomszédságában, alig kétszáz méterre áll az Ozi-féle szélmalom. Méreteiben kisebb, de szerkezeti felépítésében a Helt-malom volt a minta. Mindkettő kör alaprajzú, enyhén karcsúsodó, háromszintes kőfalazatú épület, forgatható, zsindelyes, kúpos tetővel fedve. Szegmens-íves kis ablakokkal. Hatvitorlás szélkerék hajtja. A malmok különlegessége a ma is működőképes belső szerkezet. Magyarországon a két tési "hegyi" malom önálló egyedi csoportot képvisel. A teljes műszaki helyreállítással felújított malmok - a Dunántúl utolsó működőképes szélmalmai - most múzeumként várják látogatóikat.
A malmok szomszédságában egy Táncsics utcai udvaron látogatható a tési iparosok, bognárok, kovácsok, patkolókovácsok emlékét őrző kovácsműhely. A kovácsmúzeum a turisták előtt is nyitva áll.
|
|
|
|
|
|
