Látnivalók
  Római kori halomsírok
  Duzzasztómű
  Pusztapalota romjai
  Újlaki vár
  A vár története
  A vegyészeti múzeum
  A bányászattörténeti gyűjtemény
  Építészeti megoldások
  A vár jelenleg
  Zichy-kastély
 

   Vízrajz
 
A vidék a Séd - Nádor vízrendszer vízgyűjtő területéhez tartozik. A nagymértékű szennyvízbevezetés, duzzasztás és átvezetés miatt természetes vízjárásról, vízhozamról e vizek esetében gyakorlatilag nem beszélhetünk. E vízrendszernek a térségben található legfontosabb vízfolyásai és tavai a következők: - Péti-víz - Csákány-árok - Köves-kanális - Nagy-Birkás-tó - Inotai-vízfolyás - Nagy-Bivalyos-tó - Hidegvölgyi-patak A folyóvizek vízhozama nem jelentős. Az állóvizek, amelyekből viszonylag sok található a környéken - többnyire a szénbányászat hatására létrejött bányatavak, az elmúlt száz évben alakultak ki. Két típusuk ismert: egy részük a külfejtési bányák felhagyott bányagödreiben jött létre, ahol felgyülemlett a beáramló réteg- és talajvíz, egyes esetekben a karsztvíz is. E tavak mélysége 20-40 m. lyen pl. a Grábler-tó, a Szélhely-tó és a Bántai-tó. A bányatavak másik része a mélyművelésű bányák fölött alakult ki. A bányászat következtében egyes területek megsüllyedtek, és ezekben a mélyedésekben összegyűlt a talajvíz. Ezek a tavak kb. 2-3 m mélyek. Ebbe a csoportba tartoznak az Inota településrész és Pétfürdő község között található tavak, pl. a Nagy-Birkás és a Nagy-Bivalyos- tó. A felszín alatti vizeket vizsgálva megállapítható, hogy a térség két vízföldtani tájegység határán fekszik. E két tájegység a bakonyi karsztvidék és a Mezőföld rétegvízrendszere. Várpalota ivóvízhálózata döntően a Bakony karsztvízrendszeréből táplálkozik, a karsztvizet a Bántánál található fúrt kutakból nyerik.