|
|
|
|
|
IX. - XII. század |
 Településünk a Honfoglalást követő időkben
(IX-XII. század)
A korszak adottságai - főként a hiányos írásbeliség - következtében nem lehet elvárnunk, hogy a hagyományosan 896-ra datált honfoglalást követően szerveződő Magyarország minden településéről írott források emlékezzenek meg. A szó konkrét és átvitt értelmében egyaránt hosszú időnek kellett még eltelnie addig, amíg III. Béla (1172-1196) királyunk 1181. évi oklevelében elrendelte a hivatalos - többségükben peres - ügyek írásban történő intézését.
Természetesen ettől sem várható, hogy minden lakott helyet említsenek a történeti forrásértékű feljegyzések. Csak azokat említik az így készített iratok, amelyeknek az adott hivatalos ügy kapcsán valamilyen szerepük volt - példádul egy birtokadomány kapcsán felsorolták az oklevélben a birtok határát jelentő települések neveit - ahogy azt I. András (1046-1060) királyunk 1055-ben kiállított, a Tihanyi Bencés Apátságot megalapító oklevelében is olvashatjuk.
Az országos köztörténeti események ismeretében joggal feltételezhetjük, hogy a királyi székhely, Székesfehérvár, valamint a magyar királynék városa, Veszprém közelsége folytán a kor nagyjai közül sokan áthaladtak, esetleg időztek is, településünkön. A királyi hatalmát szervező István - ekkor még fejedelemként - minden bizonnyal átment kíséretével a későbbi Palotán, amikor 997-ben a keresztény magyar államiságot veszélyeztető Koppány vezér ellen indult, akit innen nem messze, a Veszprém és Sóly közötti mezőn győzött le a Gizella királyné kíséretében Magyarországra érkezett német lovagok segítségével.
|
|
|
|
|
|
