Látnivalók
  Római kori halomsírok
  Duzzasztómű
  Pusztapalota romjai
  Újlaki vár
  A vár története
  A vegyészeti múzeum
  A bányászattörténeti gyűjtemény
  Építészeti megoldások
  A vár jelenleg
  Zichy-kastély
 

   A szocializmus kezdete
 
A szocializmus építésének kezdete, a tanácsrendszer
Az átmenet közigazgatása
A községháza az irattárral együtt a bombázások martaléka lett, több középület megsemmisült, megrongálódtak a templomok, a Zichy-kastély, a vár.
Elkezdődött a romok eltakarítása, az élelmezés megszervezése. Egymás után szerveződtek a pártok. A község ügyeit a pártok küldötteiből megalakult Nemzeti Bizottság. Első feladatai között szerepelt a régi rendszer vezetőinek leváltása, helyükbe munkáskádereket neveztek ki.
Megindították a bányaművelést, és elkezdődött az új élet.
Pétfürdő lakói ekkor kezdeményezték településük önállóságát.
Várpalota község képviselőtestülete 1947. április 20-i ülésén hozott 8. Kgy./1947. sz. véghatározata a következő volt: "A községi képviselőtestület névszerinti szavazással, 43 szavazattal egy ellenében kimondja, hogy Pétfürdő önálló községgé való átalakulását megtagadja. Várpalota községből kért területet Pétfürdőnek át nem adja. Az önálló községgé való átalakulás ellen a leghatározottabb tiltakozását nyilvánítja a község képviselőtestülete."
A határozat indoklásában kitér a testület Várpalota akkori helyzetére "Várpalota község az ország egyik legeslegtöbb kárt szenvedett községe köz- és magánépületekben... Éppen a Péti Nitrogén Művek R.T. és olajfinomító egyik közvetlen fő oka községünk lerombolásának, mert a német őrület körömszakadtáig védelmezte Pétfürdőt, melynek utolsó védbástyája Várpalota volt..."

Turizmus
  Turizmus
 Turista útvonalak
  Elhelyezkedés
  Geológiai viszonyok
  Időjárás
  Vízrajz
  Növényzet és állatvilág
  Kirándulóhelyek
  Vadászat
  Horgászat, halászat