|
|
|
|
|
Egyéb lehetőségek |
Egyéb kulturált szórakozási lehetőségek
Idősek, fiatalok együtt szórakozhattak az Erzsébet Szálló épületében lévő Corvin moziban. Hetenként kétszer volt előadás, mindig telt házzal, főleg az őszi és téli időszakban.
Tavasszal és nyáron gyakran lehetett látni vasárnap délutánonként mezei csokorral a kézben hazatérő fiatalokat, akik a Várvölgyben voltak kirándulni. A legkedveltebb kirándulóhely Pusztapalota és környéke volt, melynek közelében egy barlangban, az ún. Gazsi-likban Czilling bácsinál szódavizet, szendvicseket lehetett kapni. Czilling bácsi a forgalmas időszakban alkalmanként szállította ki a frissítőt kétkerekű kocsijával, s addig maradt a tágas barlangbejáratnál, míg áruja el nem fogyott.
A szüreti mulatságot, felvonulást és bált mindig a Gazdakör és a Fuvaroskör ifjúsága rendezte. A meszesek kocsijait, lovait díszítették fel, ők alkották a felvonulás látványos részét. Mellettük vitték gyalogosan a hatalmas szőlőkoszorút és szőlőlugast. A kocsikon cigánybanda muzsikált, fiatalok énekeltek s hordókból osztogatták a bort. Utánuk mókázó gyerekek csoportja vonult, akik kormoztak, fakanalakat, lábasokat verve ugrabugráltak.
A kukorica- és tollfosztás a fiatalok téli munkával egybekötött szórakozása volt. A gazdák és meszesek fiai, lányai jártak el egymáshoz kukoricát és tollat fosztani. Közben sokat mesélgettek, énekeltek. Szokás volt, ha valaki piros szemű kukoricát talált, abbahagyhatta a fosztást, s ha akart, hazamehetett.
Minden télen hathetes társastánc-tanfolyamot tartott egy veszprémi illetőségű tánc- és illemtanár az Erzsébet Szálló nagytermében. Tanfolyamdíj ellenében bárki megtanulhatta a hagyományos és divatos táncokat. 1934-től már a Jó Szerencsét Olvasókör nagytermében tartották a tanfolyamot.
Farsang idején egymást követték a bálok. Minden egyesület, olvasókör megtartotta bálját, melyet mindig egy órás műsor előzött meg, ahol rövid jeleneteket, énekszámokat, táncszámokat adtak elő.
A helyi öntevékeny csoportok mellett minden évben 3-4 héten át Várpalotán játszott Tóváry Pál győri színtársulata. Repertoárjukban klasszikusoktól operettekig többféle drámai műfaj szerepelt.
1936-40 között a Thuri vár udvarán rendezték meg kedvező idő esetén a város énekkarainak, zenekarainak hangversenyét, a színjátszó csoportok előadásait.
Szombat délutánonként 5-7 óra között, illetve vasárnap délelőtt 11-12 óra között a nagymise után tartott a hagyományos korzózás. A Kossuth utcától a Zsinagógáig, vagy a Jó Szerencsét Olvasókörig és vissza sétáltak a fiatalok. Vasárnap délután a közeli akácos erdőben folytatódott a séta, ahol a fedett pavilonban térzenét adott valamelyik palotai zenekar.
A vár nyugati oldalán volt a teniszpálya, melyet télen fellocsolva korcsolyapályának használhattak a fiatalok. A minimális belépődíj fedezte a pálya fenntartását, melyhez egy 3 x 5 m-es melegedő is tartozott. Egy-két sekély vizű tó is alkalmas volt telente a korcsolyázásra - Szilvás-tó, Büdös tó -, de ezeket nem gondozta senki.
|
|
|
|
|
|
