|
|
|
|
|
A Zichyek Palotán |
 A Zichyek (Vár)Palotán
Az 1650. évi király adományozás gyakorlati érvényesítésére csaknem 4 évtizeddel később, 1688-ban került sor. Ekkor vette birtokba Zichy István (1669-1746) vázsonyi kapitány, koronaőr és Komárom megye főispánja Palota várát és vártartományát. Ezzel a birtokbavétellel kezdődött a Zichy-család két és fél évszázados palotai szereplése.
Mindenek előtt arra volt szükség, hogy a török hódoltság, a várháborúk, a járványok, az éhínség által megtizedelt és az elviselhetetlen hódoltsági terhek elől elmenekült lakosságot valahogy pótolják, hiszen megfelelő munkaerő nélkül a mégoly kiterjedt nagybirtok is értéktelen volt.
A grófi rangra emelt Zichy-család ebben a tekintetben is jó gazdának bizonyult. A jó munkaerő biztosítása érdekében az ellenreformáció legkeményebb időszakában is befogadták a máshonnan elűzött protestáns jobbágyokat, sőt példás vallási türelmet mutattak alattvalóik irányában. Amikor a protestánsok templomépítését lehetővé tette II. József császár és király (1780-1790) híres türelmi rendelete, mind az evangélikus, mind a református gyülekezetnek telket biztosítottak temploma, iskolája és parókiája építéséhez. Közben természetesen hűséges katolikusok és a helyi római katolikus templom gondos kegyurai voltak a család palotai ágának kihalásáig. Időnként szép gesztust tettek protestáns alattvalóik irányában, és mindig ügyeltek arra, hogy elkerüljék jobbágyaik az adott korban bizony gyakori felekezeti villongásait.
|
| |
