A település a római hódítás idején
(Kr.u. I-V. század)

A különböző tulajdonságú vidékek, a hegyvidék és a vizenyős síkság találkozása meghatározta a települést átszelő út helyzetét, helyét, sőt stratégiai fontosságát is. Ezen a keskeny sávon haladt már a római uralom idején, a Krisztus születését követő évszázadokban is a Felső-Pannónia (Pannonia Superior) két kiemelkedő fontosságú települését, a mai Sümeg helyén fekvő Mogetianat, valamint a mostani magyar Komárom (Ó-Szőny) helyén elterülő Brigetiot összekapcsoló út.
A környék kedvező adottságai, a Bakony déli, inkább dombszerű nyúlványai, valamint a helyenként mocsaras Sárrét között elterülő lankák kellemes klímája, a termékeny földek, a halban bővelkedő vizek és a vadban gazdag erdők, valamint a nagyfontosságú út közelsége egyaránt komoly vonzerőt jelenthettek a letelepedni kívánó ember számára. A fentebb említetteken túl a vidék védettsége, illetve védhetősége is jelentős szerepet játszhatott a település kialakulásában.
Miként már jeleztük, a helyi hagyomány úgy tartja, hogy a fentebb említett római duzzasztógát segítségével komoly halastavat létesítettek a halat erősen kedvelő római hódítók a településtől nyugatra fekvő, forrásokban rendkívül gazdag medencében. A régi palotaiak tudatában úgy élt, hogy még a legendásan igazságos Mátyás királyunk (1458-1490) felesége, Beatrix királyné is fogott halat a rómaiak által épített halastóban.
Pannónia lakói felfedezték ennek a területnek kellemes klímáját, kedvező fekvését és egyéb előnyös tulajdonságait, ennek következtében jöhetett létre Felső-Pannónia egyik települése, Osones, amely - miként azt a régészeti feltárások leletei bizonyítják - településünkön a mai Loncsos, illetve a Thuri György Gimnázium által elfoglalt területen feküdt. A településhely jelentőségét növelte a közvetlen mellette elhaladó út, hiszen az mindkét irányban jó közlekedési lehetőséget biztosított az itt lakóknak.
A római hódítók sajátos hagyatékát jelentik a városunk déli-délkeleti peremén található halomsírok, amelyek feltehetően a különböző kultúrák keveredését, egymásra hatását is példázzák az ókor legnagyobb, a későbbi korok során oly gyakran példaértékű politikai egységében, a Római Birodalomban. A római kultúra száraz szivacsként szívta magába a meghódított népek, illetve területek kultúráját, ahogyan azt hazánk más nevezetességei is bizonyítják, mint például a mai Szombathely, az ókori Savaria területén fellelhető Izisz-szentély, avagy a hozzánk közelebb eső Tác, a római kori Gorsium nemrégiben feltárt csodálatos épületmaradványai.