 Kereskedelem
21.1. A kereskedelem kialakulása
A 18. században megindult a helyi ipar kialakulása. Kis fáziskéséssel, de lényegében vele párhuzamosan fejlődött ki a kereskedelem is. Első helyi művelői az örmény és zsidó kereskedők voltak. A kereskedelem 1820 után lendült fel erőteljesebben. Az üzletekben megjelentek az olcsóbb, mégis jobb külföldi áruk is. A város és az ipar 19. századi hanyatlása idején a helyi ? jobbára zsidó ? kereskedők jól alkalmazkodtak a piaci viszonyokhoz, így nemcsak gazdasági helyzetüket tudták megőrizni, de egyre inkább bekapcsolódtak a politikai életbe is.
A bányászat kialakulása, az ipar fejlődése maga után vonta a lakosság számának növekedését, s ez szükségessé tette a kereskedelem fejlődését. Általában jellemző volt a kiskereskedések működése, azonban 1958-ig nem tartott lépést a város fejlődésével. Az emberek inkább Veszprémbe vagy Székesfehérvárra jártak bevásárolni.
A szocialista nagyipar kialakulásával együtt jártak a nagyarányú építkezések, melyeknek során az egyes vállalatok lerakatokat, kereskedelmi telephelyeket is létesítettek. A Városgazdálkodási Vállalat pl. zöldséges bolt üzemeltetésével is foglalkozott. A szocializmusban a magánkereskedelem jelentősége a minimumra csökkent. Nőtt az üzletek alapterülete és bővült áruválasztéka is. Megjelentek a különféle szaküzletek 1960-ban 76 bolt működött a városban. Új üzletek nyíltak a kiépülő Tési-dombon, üzletsor nyílt a vár melletti Táncsics utcában. 1960 és 1995 között a helyi kereskedelem döntő hányada a Thuri György Munkásszövetkezet, a Pannonker és a Komfort Vállalat kezében volt. 1979-ben megépült a Munkásszövetkezet által fenntartott Palota Skála Áruház, amely már modern, kétszintes épület, új minőséget képvisel a városban. Szaporodott a magánkereskedők száma is. 1985-ben 56 magánkereskedőt tartottak számon. 1989-ben indította el Bátor Antal Első Magán ÁBC néven vegyes kiskereskedését a Kismezőn, korszerű áruválasztékkal. 1992-ben hozta létre az Árpád úti ABC-t, majd bővítette hálózatát a Bakony utcai üzlettel és a pétfürdői bevásárló központtal. Az 1990-es évek közepén megjelennek a nemzetközi kereskedelmi hálózat üzletei, mint a Penny Market (1996), vagy a Pólus élelmiszer diszkont (1999), ez már valódi kereskedelmi konkurenciát jelentett elsősorban az élelmiszer kereskedelemben.
Az 1950-es, 60-as években sajátos kettősség jellemző a vendéglátás területén: A Palota szálló étteremmel, eszpresszóval, kerthelyiséggel alkalmas lett volna arra, hogy a helyi elit igényeit kielégítse, de forgalma kicsi volt. Ezzel szemben virágoztak és óriási haszonra tesznek szert az alacsony színvonalú, elemi higiéniát is nélkülöző kocsmák, ivók, helyi szóhasználattal a ?leprák?, ?lócsárdák?. A Palota szálló és étterem színvonala is folyamatosan romlott: előbb első, majd másod-, végül harmadosztályú minősítést kapott. A 70-es években a vendéglátó ipar birtokosa a Veszprém Megyei Vendéglátó Vállalat és a Bakonygaszt több korszerűsítést végzett ugyan, de az alapvető gondok, a zsúfoltság, a kulturált éttermek, vendégváró helyek kiépítése nem oldódott meg. A rendszerváltás során a megyei vendéglátó vállalatok megszűntek, átalakultak A vendéglátásban is lezajlott a privatizáció, nagyobb hangsúlyt kapott a magánvállalkozás. Lassú fejlődés eredményeként az 1990-es évekre több elfogadható színvonalú étterem, szórakozóhely található a városban. (Birka csárda, Sörkert, Borharapó, a korszerűsített Fekete gyémánt, Kapuccino cukrászda, Öcsi cukrászda, Múzeumkert étterem stb.) A Palota szálló időközben beszűntette tevékenységét, a szállóvendégek fogadására csupán a magánkézben lévő, jó színvonalú, de kis befogadó képességű ?Két bagoly? fogadó áll rendelkezésre. A városnak nagy szüksége lenne modern szállodára, étteremre.
|
|
|
|
|
|
