|
|
|
|
|
Nitrogénipar I. |
 Iparfejlődés a 20. században
A vegyipar kialakulása, fejlődés
Nitrogénipar
A magyar nitrogénipar története szorosan összekapcsolódik a péti vegyipari gyár történetével. A vállalat múltja szép és érdekes fejezete a magyar ipartörténetnek.
Pétfürdő életében a legfontosabb változás 1929-ben következett be, amikor is a magyar kormány úgy döntött, hogy Pétfürdőn építteti fel a hadsereg számára fontos "légsalétrom" gyárat. A gyár létesítésének célja a lőpor és robbanóanyagokhoz szükséges salétromsav hazai előállítása, és a magyar mezőgazdaság nitrogénműtrágya igényének kielégítése. A péti telepítés mellett szólt a közeli mészkőlelőhelyek, a megfelelő minőségű hűtővíz, a lignit közelsége, és nem utolsó sorban az olcsó, tömeges munkaerő.
A gyár építését 1930-ban határozták el, és 1932-ben megindult a termelés.
Két önálló vállalatot alapítottak:
A Péti Nitrogén Műtrágyagyárat - a salétromsavüzemet, a töménysav-üzemet, ammónnitrát- és pétisóüzemeket magába foglaló gyáregységet - a Honvédelmi Minisztérium által létrehozott részvénytársaság alapította. Ez volt az "A" gyár. Magyar Ammóniagyár néven alakult az erőtelepet, a gázgyárat, az ammóniagyárat, a vízművet és kötélpályát magába foglaló gyáregység. Magánjellegű vállalkozás volt a Salgótarjáni RT keretében, amelynek tulajdonát képezte a palotai bánya is. Ez volt a "B" gyár.
A két gyárat 1933-ban egyesítették Péti Nitrogén Műtrágyagyár néven. 1933-ban a gyárnak 413 alkalmazottja volt.
|
| |
