|
|
|
|
|
Csapók, szűrszabók 1799 |
 CSAPÓK, SZŰRSZABÓK
A 18. században és a 19. század elején Palotán illetve Várpalotán - 1870-től viseli ezt a nevet - a leghíresebb iparág a csapóké volt. A palotai kézműipar jó hírnevét elsősorban nekik köszönhette. E foglalkozást is a szükségszerűség hozta létre. Az állatállomány növekedésével egyre több pásztorra, juhászra volt szükség, akiknek suba, szűr, tarisznya kellett. Ennek megfelelően nőtt a csapómesterek, szűrszabók száma, valamint a péti és inotai patakon épült kallómalmoké. A kallómalmokban - melyek közül kettőnek a romjai még mindig láthatók a péti, ösküi határban - mosták, szapulták, dagasztották a gyapjút és a marhaszőrt.
A kallómalmokból a kész posztó visszakerült Palotára a szűrszabókhoz, akik a messze földön híres szép bakonyi cifraszűrt készítették. Ennek díszítése gyapjúfonallal, színes bőrrátéttel történt. Kitaibel írja, hogy 1799-ben Palotán 12 német és 90 magyar "tuchmacher" "kepernyek"-et csinál, akik valószínűleg szűrszabók lehettek.
A csapó mesterség speciális ága volt a hosszúfürtű gyapjúból ruhadarabot, gubát készítő gubacsapó.
|
|
|
|
|
|
