Történelmi nevezetességek, építészeti emlékek

A falu legfőbb nevezetessége a XI. században épült kerektemplom (rotunda). Sem építésének körülményeiről, sem korai történetéről nem maradt adat. Az utóbbi évtizedek művészettörténeti és műemléki irodalma egyaránt középkorinak tartja és az Árpád-kori körtemplomok (rotundák) közé sorolja. A templom jelenlegi tetőformája a XVIII. század legelejéről származik. A plebániatemplom 1847-ben történt elkészülte óta a kerek templomot kápolnaként használják. A XX. század közepéig több helyreállítás történt, ezeket a kisebb-nagyobb javításokat követte 1975-76-ban a legutóbbi. Mostani formája a barokk kori újjáépítés következménye. A fazsindelyes kupolájú kerek templom dombjáról jól látható az evangélikus templom és a klasszicista stílusú katolikus templom, melyek mellett megtekinthető az 1746-ban emelt Szentháromság-Madonna oszlop, illetve a Szent Anna oszlopos szobor. A római katolikus plébániatemplom építését Zichy István gróf költségén 1843-ban kezdték meg, 1848-ra készült el. A falu közepén álló, bejárati főhomlokzatával délre néző épület késői klasszicista stílusú. A plébániatemplomtól keletre, azzal azonos tájolással és majdnem azonos, későklasszicista homlokzatalakítással, későbarokk hajóval felépítve áll az evangélikus templom. A helytartótanácstól kapott engedély és II. József türelmi rendelete alapján épült meg 1784-ben a jelenlegi hajó. Ötven évvel később, 1834-ben készült el az előtte álló tornyos homlokzat. A falun átmenő főutcára nyíló Kossuth téren két szabadon álló, szoborral díszített barokk oszlop látható, mind a kettő meglehetősen pusztuló állapotban. A templomdomb északi tövében folyó patakot öreg híd íveli át. A faluban élő hagyomány középkorinak tartja, valószínűbb azonban, hogy XVIII. századból való barokk építmény. Hasonlóképpen középkorinak véli a hagyomány a híd mellett álló vízimalmot. A híd nyugati oldalán emelkedő sziklapadon a Basalak elnevezésű, több részből álló épület őrzi a XV. századi erődített nemesi háznak az emlékét. A katolikus templommal szemben fekvő, hosszú, sokablakos, földszintes épület déli végén emléktábla olvasható, amely szerint ott született 1808-ban Tasner Antal - gróf Széchenyi István személyi titkára -, aki 1861-ben bekövetkezett haláláig a Lánchidat megvalósító társaság titkára volt. Az épület a múlt század közepétől plébánia volt, eklektikus átépítése és bővítése abban az időben történt. 1943-tól iskolaként működik.