A munkaparadigmák térvesztése
Szabadidõ civilizáció

Munka:

- termelõ tevékenység

- olyan szellemi és fizikai erõfeszítéssel járó célszerû tevékenység, amelynek célja emberi szükségletek kielégítését szolgáló javak vagy szolgáltatások elõállítása

- tradicionális kultúrában: mindenki egyféle munkát végzett (pl. gyûjtögetés)

- modern társadalomban: különféle foglalkozások (ipari fejlõdés miatt)

- a gazdaság alapja

- ipari társadalom (munkatársadalom): a munka társadalmi és morális kötelesség, út a személyes sikerhez

- normál munkaviszony: folyamatos, teljes munkaidõben végzett munka

Bérmunka:

- (a normál munkaviszony alapja) egységes, rögzített munkaidejû, hivatásszerû

- funkciói:

o megélhetés biztosítása

o társadalmi státusz kijelölése

o az élet értelmének megjelenítése

- jellemzõi:

o stabil, szociálisan biztosított, függõ, teljes idejû munka

o egységes és általános

A munka jövõje:

- csökken az igény a bérmunkára

- egyre több a szabad idõ

- „elfogy” a munka (technológia, számítógép) – Hannah Arendt

- több lesz a részmunkaidõs foglalkoztatás

Foglalkozás (állás):

- olyan munka, amelyet rendszeres bérért vagy fizetésért végeznek

Szabadidõ:

- 19. században alapozódik meg

- hosszú munkával töltött idõ → kevés a szabadidõ (nem aktív tevékenység, hanem Tv-zés)

- az életkor elõrehaladtával a szabadidõ az otthonra összpontosul

- az ipari forradalom elõtt: több szabadidõ, mert kevesebb munkaalkalom, DE munka és szabadidõ nem különül el egymástól

- szabadidõ növekedése ≠ hasznos eltöltés

- több szabadidõ + több jövedelem = turizmus

- háztartási munka:

1. gépesítés → rövidebb idõ kell a házimunkára

2. életszínvonal emelkedése, lakás alapterületének növekedése → nõ az igény a házimunkára

- a szabadidõ növekedésének megnyilvánulása:

1. mivel töltjük

2. munkaidõn kívül milyen életstílust valósítunk meg

- információs társadalomban a szabadidõ három részre oszlik:

1. pihenõ idõ

2. tanulás

3. társadalmi élet

Szabadidõ szociológia:

- az 1960-as években vált divatossá

- szabadidõ megnövekedése, életszínvonal javulása → szabadidõ felhasználásának egyéni megválasztása

- egyik mellékága a tv- és rádiómûsorok nézettségének kutatása

Szabadidõ-civilizáció:

- korunk legjellemzõbb vonása: a megnövekedett és átalakult szabadidõ, és az ebbõl fakadó problémák

- megszûnõben van az életút hármas tagolódása (munka, tanulás, szabadidõ)

- igazi terepe a kultúra

- megnõ az iskolázás ideje, új képzési formák jelennek meg

- az egyén autonóm választására, cselekvésére helyezõdik a hangsúly → erõsödik a nevelés és a pedagógia funkciója

Ha az életvitelben a munka vagy a szabadidõ központi szerepet játszik, akkor megnõ társadalmi és tudományos értéke.

Az ipari társadalomban: a munka az élet értelme. Beszéd, nyelv szerepe: társadalmi lénnyé válhat az ember.

Munka társadalmi funkciói:

- ön- és fajfenntartás alapjainak megteremtése

- fejleszti az egyént, önbecsülést ad

A tevékenység veszi át a munka szerepét. A munkaidõ ellentéte a szabadidõ (régen).

Szabad idõ: ellentétes a munkaidõvel.

Szabadidõ: vágyaink, kedvteléseink, attitûdjeink szerint töltjük el.

Ókor: cirkusz és fürdõ: a szabadidõt itt töltötték (12 óra munka)

Középkor: 52 vasárnap: tiltott a munka - 100 ünnepnap – 12 óra munka

19. század: munkahét 80-90 óra (4000 óra/év)

Ma: 5 nap/40 óra

Szabad idõ:

- kötelezõ: táplálkozás, takarítás, stb.

- stratégiai idõ: tanulás, képzés, társasági élet

- kötetlen