Az információs társadalom szociológiai jellemzõi A kultúra esélye az információs társdalomban 1) Az információ nélkül nincs társadalom, de a közlésmód változik. - Vegyes alkalmazás! Dominancia? | | szóbeliség - írásbeliség - digitalizáció Az írásbeliség történelmi-társadalmi szakaszai (Rózsa György): - A mezõgazdasási termelés primátusa.
- Az ipar térnyerése.
- A gépi adatbázisok kora.
- Az információs szupersztráda kora.
A kultúra, az információ gazdasági kategória. 2) A dokumentumok társas élete az információs galaxisban (John Seely Brown – Paul Duguid) Új egyenlõtlenség: információban szegények, gazdagok. - eltûnik a „katedrális-effektus” – szabad (?) hozzáférés - elsorvad az emberi kommunikáció – új közönségek (e-zin; Co Note; Storytime-program) - hitelesség? – a tudományos folyóiratok példája - a kultúra „hiteles helyeinek” jövõje tartalmi digitalizáció – eredeti objektiváció - dokumentum kontra „tiszta információ” - kommunikációs folyamat korlátainak ledönthetõsége, visszaállíthatósága (telefon, e-mail) - alternatívák: o demokratizálja a kultúrát o monopolisztikus uralom (hamburgeresedés, rágógumi-kultúra – McWorld-kultúra, hipertext, multimédia) 3) A kultúra esélye: sérelmi zsörtölõdés helyett a dinamizáló szerep erõsítése. - mûbefogadók és fogyasztók - az információ és a tudás kiemelkedõ szerephez jut - a termelési rendszer alapja az információ - Daniel Bell: o a szolgáltatói szféra bõvülése, az anyagi termelés jelentõségének viszonylagos csökkenése o a szakértelmiségi és a mûszaki munkahelyek száma nõ a leggyorsabban o a kodifikált tudás elõállítása és birtoklása a legfõbb stratégiai erõforrás a társadalom mûködése szempontjából o kultúra: szabad, örömteli életstílust igenlõ szemlélet
Az információ forradalma A 20. század közepére az emberi tevékenység minden területén - tudományok, kultúra, egészségügy, államigazgatás, gazdasági tevékenységek - sok információ halmozódott fel, és a tevékenységek sok információt is igényeltek. Ezek tárolására, szállítására és feldolgozására új technikára volt szükség. Az információtechnika - a mikroelektronikára támaszkodva - robbanásszerû fejlõdésen ment át, és az emberi tevékenység szinte minden területén tért hódított. Ez a folyamat az információ forradalma. Kitörésének kezdete vitatott, sokan az 1956-57-es évet tekintik fordulópontnak, a második generációs számítógépek megjelenését. Az információs társadalom jellemzõi: - információközpontú
- az ember ismeretfeldolgozó képességeit növeli, szellemi munkavégzését segíti
- az információ a felhasználással nem fogy, hanem gyarapodik ® az egész közélet minõsége javul
- mindenütt zajlik és kihat az élet minden területére
- számítógép segíti a tervezést, a termelést ® egyedi darabok állíthatók elõ tömegcikkáron
- rugalmas, magas szintû szolgáltatásokra képes
Három fõszereplõje: - az elektronikus számítógép - a távközléstechnika - a mikroelektronika1 Az információs társadalom jelképe: a számítógép Az információs társadalom Napjainkban kialakulóban van egy olyan társadalom, melyben új lehetõségek tárulnak az emberiség elé. Ez az új társadalom az információtechnika és a távközlés fejlõdésén alapul. Tömören fogalmazza meg a lényegét Raffai Mária a Széchényi István Fõiskola docense: “Azt a társadalmat, amelyben az információs technológiák meghatározó szerephez jutnak, amelyben földrajzi és politikai korlátozás nélkül egyre több ember számára válik lehetõvé, hogy nemzetközi számítógéphálózatokon keresztül kommunikáljanak a világ bármely részén élõ embertársaikkal és óriási információtömeghez jussanak, információs társadalomnak nevezzük, melynek végsõ célja az állampolgárok életminõségének javítása.” Az információs társadalom kialakulásának jelei: - gyors fejlõdésnek indul az információs szektor - az információs foglalkozásúak száma nagyobb vagy egyenlõ az iparban és a szolgálati szektorban dolgozók számával - a bruttó hazai termék 30-35 %- a vezethetõ vissza információs tevékenységekre Lehetõségeink az információs társadalomban: - nincs idõ és térbeli korlát, megváltozik az emberi felismerés horizontja - megváltozik a munka világa: o csökken a nehéz fizikai munka iránti igény, nõ a kereslet a szolgáltatások iránt o több lesz a szabadidõ o belép a távmunka - megújul a gazdaság, fejlõdik az infrastruktúra (utak, jármûvek, távközlési rendszerek, mobil kommunikáció) - megújul az állam- és közigazgatás - változik a jogrendszer (kiterjed a valós és virtuális világra is) - változik az életminõség o modern egészségügy ® hosszabb élet várható o szociális gondozás (egyedül élõ idõsek, betegek) o nemzetközi bûnelkövetés ellen integrált információs rendszerek o nõnek az önmegvalósítás lehetõségei (szabadidõ, pihenés, családra figyelés, önképzés, tanulás, kultúrálódás) - a tudás szerepe felértékelõdik, új oktatási rendszer alakul ki, amely: o általános o nyitott o folyamatos o öntevékeny o önérdekû Az új társadalomban sok a kihívás, melynek megvalósításához szükséges az összefogás és a közös tett. Az új társadalom eredményeként otthonainkból intézhetjük dolgainkat számítógépünk segítségével. Dolgozhatunk, tanulhatunk, kultúrálódhatunk, banki- és adóügyeinket intézhetjük, vásárolhatunk, stb... Akadnak, akik aggódva figyelik a változásokat. Szerintük a polgárok gyermekei az elektronikus és számítógépes játékok mellett elfelejtenek mozogni és játszani. Fantáziájuk beszûkül, a beléjük táplált programok szerint mûködik. A számítógépen közvetített adataink valahol egy nyilvántartásba kerülnek, ezzel vissza lehet élni. A reklámipar befolyásolja életvitelünket… Tennivalóink a beilleszkedéshez Az információs társadalomba történõ beilleszkedéshez folyamatos tanulásra van szükség. - Minden fiatalnak készséget kell szerezni az információtechnológia gyakorlati alkalmazására. - A diákokban ki kell fejleszteni a kreativitás készségét, meg kell erõsíteni az informatikára alapozott elitképzést. - Meg kell valósítani az "egész életen át tanulás" formáit, és biztosítani annak feltételeit. Az oktatás kilép az iskola falai közül, egyre nagyobb szerep jut a távoktatásnak, a könyvtáraknak. A könyvtár fogalma már nemcsak a könyvek tároló helyét jelenti, hanem a tanulás színtereként mûködik. A korszerû iskolai könyvtárak tanulási forrásközpontként mûködnek. A tanár számára lehetõség a pedagógiai újítások bevezetésére, a tanulók számára komplex tanulási környezet. A könyvtáros a pedagógiai munkában is tevékenyen részt vesz. A jövõben egyre több felhasználója lesz az elektronikus dokumentumoknak, köztük tudósok, kutatók is. Fontos, hogy ezek a dokumentumok idõben és hitelesen álljanak rendelkezésre. Ma Magyarországon pl. a történettudomány és még számos más tudomány csak azokat a publikációkat ismeri el, amelyek nyomtatott formában jelentek meg. El kell érni azt, hogy szakmailag egyenrangú elbírálás alá essék az elektronikus és a nyomtatott dokumentum. Az ehhez szükséges jogi hátteret biztosítani kell. Az információ mint társadalmi tõke Az információs eszközök használatához magasabb mûveltségre van szükség. Ahol a tudás, ott a hatalom! A Föld lakosságának 22 %- a írástudatlan, ez eleve kizárja, hogy bekapcsolódjék a modern társadalmi formába. Fontos az idegen nyelv tudása, hogy egymás között kommunikálni tudjanak a különbözõ kultúrák. Jelenleg az angol nyelv a nemzetközi informatika nyelve, a világ lakosságának 7,6 %- a beszéli. Az információs társadalomhoz való alkalmazkodás nagy lehetõséget ad a világ gazdasági-társadalmi vérkeringésébe való bekapcsolódáshoz. A globális információs társadalomhoz csatlakozás feltételei: - könnyû, szabad és megfizethetõ hozzájutási lehetõség az információhoz - életminõség javítását célzó alkalmazások finanszírozása - bürokráciát csökkentõ alkalmazások bevezetése - oktatási és tudományos kutatási lehetõségek bõvítése - demokrácia fejlõdését szolgáló alkalmazások általánossá tétele A célok megvalósításához elsõsorban az informatikai infrastruktúrát kell fejleszteni, és megfelelõen hozzáértõ embereket kell képezni. Egyik legfontosabb feladat a nevelõké - az új nemzedék felkészítése az új társadalomra. „Jövõépítés” Masuda Yoneji japán professzor szerint a jövõben a társadalmi rendszer és szerkezet is átalakul. A társadalom szerkezetének alapját a civil közösségek fogják alkotni. Olyan társadalmat alakítanak ki, amelyben az emberek saját elhatározásuk alapján veszik ki részüket a közösség építésében. Az eddigi társadalmakban a változások a termelõerõ fejlõdésének voltak a következményei, az információs társadalomban a termelõerõ az információs termelõerõ lesz. Minden embernek célkitûzése a saját jövõjének megvalósítása, ez az individuális jövõépítés szintje. Fokozatosan fejlõdik majd ki a csoportos jövõépítés, amelyben fontos szerep jut az egyénnek is. Az individualista társadalmi munka viszont önkéntes és nem ellenõrzött. A csoportosban való részvétel nem kerül összeütközésbe az egyén igényeivel, hanem szélesebb társadalmi keretek között tudja megvalósítani önmagát. Az önkéntes közösség az információs társadalom legfontosabb szervezeti egységévé válik. Ezeket a társadalmi szervezeteket információs hálózatok kapcsolják össze. Kialakulhatnak a sok központú, sokszínû közösségek. Az önkéntes közösségek lehetnek helyi önkéntes és önkéntes információs közösségek. A helyiek irányítása az emberek önkéntes szolgáltatásai alapján valósul meg. Az önkéntes információs közösségek alapjai a számítógépes kommunikációs hálózatok. Masuda professzor elképzeléseiben egy ideális társadalom jövõképe mutatkozik meg, melynek lényege: „Az emberek, miközben egyénileg saját jövõépítési szükségleteik kielégítésére célirányos tevékenységet fejtenek ki, egy vagy több önkéntes közösség munkájában fognak részt venni, és mint egy globális közösség tagjai, együttmûködnek majd az emberiség egészét érintõ gondok és válságok megoldásában. Az információs forradalom soha nem volt távlatokat nyitott meg az emberiség elõtt. Nagyon sok a lehetõség, de sok a feladat is. A feltételek adottak egy szép új világ megteremtésére, de elpusztítására is!
|
