A globalizáció és a posztmodern Globalizáció: a világot átfogó társadalmi és gazdasági kapcsolatok kialakulásának folyamata. Az utóbbi idõben az emberek életének számos területét olyan szervezetek vagy társadalmi hálózatok befolyásolják, amelyek több ezer kilométerre találhatók attól a társadalomtól, amelyben élnek. A globalizálódás tanulmányozásának egyik legfontosabb problémája a világrendszer megjelenése - más szóval az, hogy bizonyos tekintetben a világ egyetlen társadalmi renddé szervezõdik. Posztmodern: nem állapíthatók meg nagy fejlõdési tendenciák. Ugyanarról a történelmi folyamatról vagy társadalmi jelenségrõl különféle elbeszéléseket mondhatunk el, de egyik sem lesz közelebb a valósághoz, mint a többi. Ha erre az álláspontra helyezkedünk, lemondunk arról, hogy a társadalmi folyamatokat megismerjük. Modern: sokdimenziós fogalom, jelenti többek között az iparosodást, a szolgáltatások növekedését, a városiasodást, az iskolai végzettség emelkedését, a demográfiai viselkedés megváltozását (gyerekvállalás), az emberi viselkedés motívumainak és normáinak, az értékeknek a megváltozását. (Andorka) Kritériumok: 1. hatékony piacgazdaság 2. magas életszínvonal 3. társadalmi integráció 4. magas iskolai végzettség, jó egészségi állapot 5. többpártrendszerû demokrácia 6. modern mentalitás, gondolkodásmód, értékek, normák, kultúra 1) Világképek a. Modern világkép: - az emberi értelem a törvények forrása → evolúció, haladás - humanitáselvû: az ember szabadságra és autonómiára termett - a jobb élet elérhetõ - a tudomány meghatározó szerepe (Goethe: Faust) b. Posztmodern világkép: - az ész, a ráció elveszíti hitelét - szeretetelvû - szabadságfogalma korlátozott, közelebb a kötelességhez
(Bulgakov: Mester és Margarita) - tudományos igazság nem létezik - minden magyarázat egyenértékû → tudományos kutatás értelmetlen - az egyén szabadon választhat a különbözõ családformák közül - a posztmodern normák és értékek jelen vannak, de még nem rendezõdtek következetes ideológiává - az információ vagy a tudás kiemelkedõ jelentõségû - a termelési rendszer alapja az információ - jelszavai: rugalmasság, sokszínûség, differenciálódás, mobilitás, kommunikáció, decentralizáció, internacionalódás 2) Posztmodern kontra modern? Heller Ágnes – Fehér Ferenc Az „inga-jelenség” elõre menetelés vagy oda-vissza mozgás. Individualizmus: - öntörvényû piac: szabadversenyes kapitalizmus - szabályozott piac Közösségi társadalom: - kommunista: szükséglet szerinti fogyasztás - jóléti állam |
| Modern | Posztmodern | | Etika | egoizmus | szolidaritás | | Javak | fogyasztás, birtoklás | aszkézis, létminõség | | Elvek | jang (férfi) | jin (nõ) | | Megismerési mód | atomizmus, ráció uralma | holizmus, meditatív, megismerés, szubjektum dolog egysége | | Viszony a természethez | emberuralom | béke és harmónia | | Gazdaság | erõltetett növekedés | egyensúlyra törekvés | | Technika | agresszív csúcstechnika | szelíd technológia | (Endreffy Zoltán filozófus-teológus szerint) Aktív keresõk ágazati megoszlása (%) Ezt nem kell tudni, csak begépeltem, hogy meglegyen J |
| IPAR | MEZÕGAZDASÁG | SZOLGÁLTATÁS | | MAGYARORSZÁG | | 1949 | 21,2 | 53,8 | 24,6 | | 1970 | 43,7 | 24,4 | 31,9 | | 1990 | 37,9 | 15,3 | 46,8 | | 1995 | 32,6 | 8,0 | 59,4 | | EURÓPAI UNIÓ | | 1983 | 35,5 | 9,2 | 65,3 | | 1992 | 38,7 | 5,8 | 61,4 | | AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK | | 1983 | 28,0 | 3,5 | 68,5 | | 1992 | 24,6 | 2,9 | 72,5 | | JAPÁN | | 1983 | 34,8 | 9,3 | 56,0 | | 1992 | 34,6 | 6,4 | 59,0 | Bell: posztindusztriális társadalom: az a társadalom, ahol az aktív keresõk ágazati megoszlása eltolódik a szolgáltatás irányába.
Globalizáció - egységesülõ világ - funkcionális rendszerek kritikus tömegének megjelenése a társadalomban - uralkodó minta az amerikanizmus (siker, termelés-növelés, fogyasztás, konzumlét) - tömegkultúra (film, popzene) - önérték kontra ár - garantált jövõ hiánya - a pénz uralmának diktátuma (Korten, Almási Miklós) - nemzetállam-szövetségbe tagozódás - ökológiai problémák - médiarobbanás (globális befolyás, manipulációs hatás) - a tõketulajdon deperszonifikálódása - a rendelkezési jog - a világ társadalmai egyre nagyobb kölcsönös függõségbe kerülnek egymással - a jólétben és az életszínvonalban mutatkozó különbségek választják el egymástól a gazdag és a harmadik világbeli országokat → társadalmak közötti egyenlõtlenségek - harmadik világbeli társadalmak: nyugati gyarmatokon találhatók - élelmiszer: szegény országok: éhhalál, élelmiszersegély kevés, nyugati piacra termelnek; gazdag országok: túltermelés - kölcsönös függõség oka: transznacionális társaságok (két vagy több országban mûködõ, határokon átnyúló társaságok) tevékenysége - környezetet fenyegetõ globális veszélyek: típusok: hulladék anyagok termelése, környezetszennyezés, erõforrások kimerítése - média: távközlésen alapuló média nemzetközivé vált - információs világrendszer: az információk termelésének, forgalmazásának és fogyasztásának nemzetközi rendszere
|
