A szociológia klasszikusai

DURKHEIM, Émile (1858-1917)

- Marx gondolatai befolyásolták munkásságát

- az empirikus szociológia megteremtõje (statisztika)

- az emberi természet dualisztikus szükséglet-kiegészítés ↔ etikus cselekvés (szabálykövetés)

- deviancia: a társadalom ítéletébõl, az általa elfogadott normákból következik, ezek társadalmanként és korszakonként eltérõek

- teljesen konform társadalomban (senki nem tér el) minden fejlõdés leállna

- bûnözés: alkalom, hogy a viselkedési norma megszilárduljon, erõsítse a közösségi érzést

- vallás: szent dolgokra vonatkozó hitek és gyakorlatok egységes rendszere

o profán: hétköznapi dolgok

o szent: nem hétköznapi dolgok

o rituálé, amely az egyén számára tudatosítja az értékeket; ceremónia: az értéket szimbolikusan kifejezésre juttatja

o vallásszociológiai könyve: primitív társadalmak vizsgálata (totemizmus)

o a totemállatban magát a társadalmat imádják

o a szolidaritást alátámasztják a vallási rítusok

o nagy szerepe volt abban, hogy a vallást a szociológiában elfogadták, de elmélete leegyszerûsített

- nem az individuum, hanem a csoport az alapegység; általános = „normális”

- a társadalmi integráció érdekelte, ehhez közös hiedelmek, érzések, értékek, „kollektív tudat”, szolidaritás kell

- szolidaritás lehet:

o mechanikus: hasonló gondolkodású emberek hasonló munkát végeznek

o szerves (organikus): társadalmi munkamegosztás → differenciált társadalom → szolidaritás erõsödik

- öngyilkosságról írt mûve (elmélet és empíria):

o statisztika

o pszichológiai okok

o társadalmi okok

- anómia-elmélete (a fogalom létrehozója): a társadalmi normák meggyengülése, következménye: a deviáns viselkedés

- az öngyilkosság típusai:

o egoista: az élethez megszûnik a kötelék

o altruisztikus: a csoporthoz való kötelékében csalatkozik (család) ≠ depriváció

o anómiás: társadalmi okból létrejött identitás-zavar

- a család szerepére nagy hangsúlyt fektet

- empirikus módszereket használ, elemzési módszerekben hasonló, mint a természettudomány

- egzakt statisztikai módszereket is használt az összefüggések elemzésére

- elfogadtatta a szociológiát mint tudományt

- a társadalmi tényeket csak más társadalmi tényekkel együtt lehet magyarázni
(pl.: öngyilkosság: egyéni, de gyakorisága társadalmi)

- a társadalmi jelenségek társadalmi funkcióit kell feltárni (a funkcionalizmus elõfutára)

WEBER, Max (1864-1920)

- „Gazdaság és társadalom”
”Állam, politika, tudomány”
”Protestáns etika és a kapitalizmus szelleme”

- Marx elméleteire, gondolataira reagált

- elismerte a konfliktusok elterjedt voltát, a társadalmi változások érdekelték

- nagy figyelmet szentelt a hatalomnak és a politikának

- megkülönböztette a hatalmat (fizikai kényszeren alapul) és az uralmat (legitim kormányzás)

- legitimitás:

o tradicionális (királyi)

o karizmatikus (népvezérek)

o racionális (választásokon alapuló, jogszabályokat követõ)

- a társadalmi jelenség az emberi magatartásból ered

- a szociológia tárgya az emberi cselekvés

- a tõkefelhalmozáshoz aszkézis kell

- társadalmi cselekvéstípusok (ideáltípusok):

o

ezek keverednek, egyedül soha nem állnak

célracionális: csak a célok vezérelnek (üzleti haszon)

o értékracionális: szubjektív érték vezérel (igazságosság)

o tradicionális: hagyományos normákat követi

o érzelmi: érzelmi felindulásból cselekszik

- a társadalom fõ mozgató ereje: az emberi magatartás

- társadalmi cselekvés

o a normákhoz illeszkedõ vagy nem illeszkedõ cselekvés

o tudomást veszünk embertársainkról

o a társadalomban társadalmi cselekvés zajlik

o intézményeket mûködtetnek

- a tõkefelhalmozást a kereszténység tiltotta, a protestantizmus nem

- a bürokrácia értelmezésével is foglalkozik: a szervezetek az ügyeket pontosan meghatározott szabályok szerint intézik, mûködése kiszámítható; bürokraták: pontos munkamegosztás, pontosan megfogalmazott követelmények alapján választják ki õket, elõléptetés: pontosan megfogalmazott elvek szerint

- szembeállítja a feudális ügyintézéssel: hatalmi pozícióban lévõ személy kapcsolatai és érdekei alapján dönt, így választja ki munkatársait is

- vallás: a gazdaság (kapitalista gazdaság) kifejlõdése, a modern gazdaság kialakulása függ az adott társadalom vallási nézeteitõl, úgy látta, hogy a vallás erõsen befolyásolja a társadalmakat

- tudományfelfogása: a természettudományok és a szociológia azonos módszerekkel nem ismerhetik meg a valóságot

- nem elég megismerni azt, hogy az egyén mit cselekszik, a „miért”-re is meg kell találni a választ

- osztály: vagyon alapján

SIMMEL, Georg (1858-1918)

- témája: az egyéni kapcsolatok vizsgálata → interakció

- a társadalom nem más, mint történés

- a modern világ jelenségei (divat, stb.)

- állandó mozgásban van a társadalom

- interakció (kölcsönösség): a társadalom alapvetõ mozgatórugója

- hála, udvariasság, pénz funkciója foglalkoztatja

- alárendeltség, utánzás

- nem a konkrét történeti társadalmak vizsgálatát tartotta szociológia feladatának, hanem az emberek közötti társadalmi kapcsolatok közös formáinak feltárását

- a többi társadalomtudomány részeredményeit összefoglaló tudománnyá kellene válnia a szociológiának (a formális szociológia elõfutára)

- „A pénz filozófiája”:

o a pénzgazdálkodás elterjedése megváltoztatja az emberek közötti kapcsolatokat

o a személyes kapcsolatok helyére meghatározott célt szolgáló személytelen kapcsolatok lépnek

o meggyengülnek a baráti és rokoni kapcsolatok

o modern fejlõdés: a külsõ körülmények tökéletesedése → az emberi lélek elsorvadása