Alapító-generáció

COMTE, Auguste (1798-1857): „Rend és haladás elmélete”

- õ fogalmazta meg a szociológiának mint önálló tudománynak az igényét, tõle származik az elnevezés is
- a szociológiának a természettudományhoz hasonló tudománnyá kell válnia, mert a társadalmat is determinisztikus (meghatározott) törvények uralják → a szociológia elõre látja a változásokat
- a természettudományokkal való hasonlóság hangsúlyozása miatt nevezte magát pozitivistának (ezen irányzat elsõ képviselõje)
- ma is vita tárgya: hasonlóak vagy nem, lehet-e egyformán vizsgálni õket
- emberiség fejlõdésének 3 szakasza (a gondolkodásra és a filozófiára helyezte a hangsúlyt):

- az egyik korszakból a másikba való átmenet anarchiával jár
- az ipari korszakban mindenki a neki megfelelõ és megérdemelt pozícióba kerül
- a meritokratikus („megérdemelt”) társadalom eszméjének elõfutára
- elmélete: az emberi társadalmak a tudomány által irányított társadalom felé haladnak
- a tudomány feladata a társadalmi intézmények kialakítása
- a liberális jogok voltak számára fontosak
- rendiség elhagyása
- funkcionalista szemlélettel közelített a társadalomhoz
- állam feladata: rend és személyiségi szabadságjogok biztosítása

TOCQUEVILLE, Alexis de (1805-1859)

Fõ témája:
- a politikai intézmények mûködése
- szabadság és egyenlõség az ipari társadalomban
- nem nagy átfogó elméleteket dolgozott ki, hanem valóságos társadalmi jelenségek megfigyelésébõl és elemzésébõl, történeti-szociológiai kutatásokból indult ki, ennek alapján kereste a választ
- érdeklõdésének középpontja: a képviseleti demokrácia
- a demokratikus rendszer lehet:
o liberális (Amerika)
o despotikus (zsarnoki - Franciaország)
- minek köszönhetõ, hogy a demokrácia liberális irányba fejlõdik, és az is marad?
- alapvetõ jellemzõ: egyenlõség, DE ennek megvalósítása a szabadság elnyomásával járhat → milyen tényezõk segítik elõ a szabadság megõrzését az egyenlõséget kívánó társadalomban?
- egyenlõség = megszûnnek a rendek és osztályok közötti különbségek
= a társadalmi pozíciók nem öröklõdnek
≠ anyagi helyzet, jövedelmek egyenlõsége
- szabadság = a hatalom törvények szerinti gyakorlása
= önkényeskedés hiánya
- nagy hangsúlyt helyez az értékekre, a szabadság tiszteletére, egyéni függetlenség és felelõsség értékelésére
- Amerika: a puritán egyházak vallották ezeket, morális fegyelmet kívántak meg a hívektõl
- ezek hiánya: a régi rendszer nem demokratizálódik (Franciaország)
- forradalom: akkor tör ki, amikor a helyzet javulni kezd, de ez nem olyan gyors, mint azt a társadalom elvárná

„A demokrácia Amerikában” (1835) I. kötet

Amerika sikerének okai:
- jó törvények
- kedvezõ történelmi és földrajzi körülmények
- erkölcsök és hiedelmek sajátosságai
- 1830: nincs egyetlen nagy fõváros, amely az egész országot befolyásolná

SPENCER, Herbert (1820-1903)

Fõ társadalomszervezési elve:

- az emberi társadalmak egy olyan liberális gazdasági-társadalmi-politikai rendszer, az ipari társadalom felé közelednek, amelyben az állam szerepe minimális lesz, és amelyben a piaci verseny a darwini természetes kiválasztódáshoz hasonlóan spontán módon irányítja a folyamatokat

- önkéntes együttmûködés

- állami beavatkozás nélküli tõkés iparosodás híve

- a társadalomorganizmus: a társadalmak ugyanazon törvényszerûségek szerint fejlõdnek, mint azt Darwin megírta

- az állami beavatkozás ellen van: a társadalom kiselejtezi az alkalmatlan intézményeket, egyéneket, a többiek túlélését segíti

- önkéntesség biztosítja a versenyt

- szabad verseny ide vezethetõ vissza

- önszervezõ erõ

- ellenezte a szociálpolitikát (szociáldarwinizmus)

- antimilitarista volt

- Jászi Oszkár részére volt szimpatikus ez az elmélet

SUMNER, William Graham (1840-1910)

- az állam feladata a rend fenntartása és a szabadság megõrzése

- az állam a gazdaságban tehetetlen

- a társadalmi evolúció nem akarat kérdése – állami beavatkozást nem igényel

- a polgári szabadság biztosítéka: a jog és intézményei

- az állam nem tud haszonnal cégeket üzemeltetni

- a társadalom fejlõdésének híve

- társadalmi morál:

o társadalmi szükségletek

o a társadalom általában a cselekvésében visszaigazolja

„Folkways” címû mûve:

- szokás és hatalom → morál

- a szabályok a környezettel együtt változnak

- népszokás:

o közkeletû szokások, hagyományok, ezek társadalmi jólétet elõmozdító értékítéletet tartalmaznak, nyomást gyakorolnak az egyénre, hogy alkalmazkodjék hozzájuk

o egyéni és társadalmi szokás, szükségletek kielégítésére irányuló törekvés az alapja

o átszövik különbözõ primitív nézetek

o az egymást követõ nemzedékek életében szabályozó szerepet töltenek be