Salamon Ernő-bibliográfia
 

BEVEZETŐ

A Salamon Ernő bibliográfia letölthető innen.

(...) A tartalomjegyzék egyértelműen szemlélteti azokat a szempontokat, amelyek szerint a munkát felépítettem, ezért a továbbiakban a hagyományos bibliográfiáktól eltérő megoldásokra térek ki: a művek felsorolásánál megjelenik, hogy hol közölték, így egyben az utánközlések is nyomon követhetőek. A táblázatokban a Művei önálló kötetekben és antológiákban besorolásnál a tartalmazó kötet címe, az Időszaki kiadványokban megjelent írásai esetében a vers címe jelenik meg.
A fenti besorolás lehetővé tette egy olyan statisztikai metszet létrehozását, amely szerint megjeleníthető, hogy egy-egy művet hányszor közöltek, és ez milyen arányban van az összes egyedi művel, illetve az összes közléssel. Ebben az esetben a közlések gyakorisága volt a meghatározó rendezési elv.
Hangsúlyozni szeretném, hogy ez az anyag nem tekinthető véglegesnek és lezártnak, sőt szándékom szerint nyilvánosnak kell lennie, hogy bárki, aki újabb vagy helyesebb adatokkal rendelkezik, jelezhesse az esetleges hibákat, tévedéseket.
Az adatgyűjtés-, feldolgozás során felmerült legnagyobb probléma az volt, hogy azok az időszaki kiadványok, amelyekben Salamon Ernő írásai megjelentek, a magyarországi könyvtárakban nem lelhetőek fel. Ezekben az esetekben csak a felhasznált irodalomban megjelent forrásokra támaszkodhattam, és az adatok hiányát a leírásokban jeleztem. A Gyönyörű sors (1937), a Szegények küszöbén (1938) és a Szegényember fiának (1945) című kötetben megjelent versek listáját az 1955-ben kiadott Válogatott versekben közölt Jegyzetek, illetve az Összegyűjtött versek, színpadi költemények, műfordítások címmel 1966-ban megjelent kötet bibliográfiai útmutatója alapján állítottam össze. A teljes adatfeltáráshoz - például a róla szóló irodalom a nyolcvanas évektől napjainkig - szükséges valamelyik nagy erdélyi könyvtárban is kutatómunkát végezni.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött kéziratok, egyéb dokumentumok, fotók feltárása még nem teljes, szintén hátravan még a hanglemezen, az interneten megjelent anyagok, a róla szóló képzőművészeti alkotások feldolgozása.
Azokban az esetekben, amikor a versek címe megváltozott - akár a szerző akarata szerint, akár szerkesztői beavatkozás miatt -, mindegyik változat a megjelenés szerint került az adatbázisba, vállalva azt a minimális statisztikai torzulást, hogy több egyedi cím lesz, mint egyedi írásmű.
Mivel a munka megkezdésekor megfogalmazott szándék volt a teljes életmű digitalizálása is, amelyet a szerzői jogutódi jogviszony lehetővé tesz, az adatok feldolgozására és rendszerezésére egyértelműen az adatbázis-technológia a legalkalmasabb.
Ezzel el is jutottunk a szakdolgozat legkényesebb, legproblematikusabb kérdéséhez: ez a technológia rendkívül sok hasznos megoldást nyújt, ugyanakkor néhány könytártudományi szempontnak csak részben megfelelő anyag előállítását teszi lehetővé. A legkényesebb feladatnak a magyar ékezetes felsorolások helyes sorbarendezése bizonyult, de szintén nehezen lehetett megoldani a határozatlan névelővel kezdődő címeket rendezését, amelyeket a számítástechnológiai sorbarendezés másként kezel, mint a könyvtártudományi. Az előbbiekkel ellentétben megoldatlan maradt az írásjelekkel kezdődő és a monogramos felsorolások sorbarendezése, ahol a számítástechnikai szabványnak megfelelően az adatok a felsorolás végére kerültek.
A technológia kiválasztásánál a következő szempontokat kellett mérlegelni: olyan adatbázisra volt szükség, amely gyors, hatékony, könnyen kezelhető, az adatokat az interneten is megjeleníti, ugyanakkor olyan kezelőfelületet kellett alkalmazni, amely lehetővé teszi az adatok gyors bevitelét, áttekintését, kezelését, és alkalmas azok interneten keresztül való bemutatására, egyben honlapjává is válik az anyagnak.
A fenti szempontok alapján az Eskolar CMS (Content Management System) nyílt forráskódú tartalomszolgáltató rendszer használata bizonyult a legcélravezetőbbnek, amely mysql adatbázis-kezeléssel és internetes felületekkel rendelkezik.
Mivel az általános tartalomszolgáltató adatbázis-kezelés csak az adatok rendszerezésére elég, a konzulenssel kialakított szempontok szerinti lekérdezésekhez további programozási feladatokat is el kellett végezni, összességében mintegy 3000 sor php-forráskód kezeli az adatokat. Az adatok formázása xml nyelven történt, ezáltal a Novell Open Office 2.0 formázottan képes megjeleníteni az adatokat, egyben előállítva a tartalomjegyzéket is a formázási szintek alapján.
A munkához használt forráskód szintén szabadon felhasználható, módosítható, függelékként a dolgozathoz csatolt CD tartalmazza. Az adatbázisra épülő weblap első változata a http://salamonerno.bkb.hu címen érhető el.
2006, Balássy Katalin